"Volt egyszer egy öregember, aki egy oázis
szélén üldögélt a Közel Keleten, egy város
kapujában. Egy napon, odament hozzá egy
fiatalember és megkérdezte tőle: - Soha nem
jártam még itt. Milyenek e város lakói? - Az
öreg, egy kérdéssel válaszolt neki: - Milyenek
voltak annak a városnak a lakói, ahonnan te
jössz? - Egoisták és rosszak. Ezért örülök, hogy
eljöttem onnan. - Pontosan ilyenek e városnak a
lakói is - válaszolt az öreg. Nem sokkal később,
egy másik fiatalember közeledett emberünkhöz
és ugyanazt a kérdést tette fel neki: - Most
érkeztem erre a vidékre. Milyenek e városnak a
lakói? Emberünk, ugyanazzal a kérdéssel
válaszolt neki: - Milyenek voltak annak a
városnak a lakói, ahonnan te jössz? - Jók
voltak és együttérzőek, vendégfogadók és
becsületesek. Nagyon sok barátom volt köztük
és nehezemre esett elhagyni őket. - Ilyenek
ennek a városnak is a lakói, - válaszolt neki az
öreg. Egy kereskedő, aki épp inni vitte a tevéit,
meghallotta ezt a párbeszédet és miközben a
második fiatalember távolodott, odafordulva az
öreghez, vádló hangon így szólt hozzá: - Hogy
adhatsz két teljesen különböző választ, két
személynek a hozzád intézett ugyanolyan
kérdésére?