Alig telt el néhány hét az új évből, de máris azt tudom mondani, hogy számtalan program vesz körül és számtalan tanítás az élettől; amiért hálás vagyok. Mondhatom, hogy tényleg úgy érzem értékes vagyok, elfogadott, és teljes értékű. :) 

Jelenleg hetente - nagyon max két hetente csatlakozik a csoportomhoz egy újabb tag, akinek sikerül minket fellelnie, és nekünk pedig az átélt tapasztalatok alapján talán sikerül számára bővebb információval szolgálnunk ezt a betegséget illetően. 

Az aktualitásoknál megmaradva....

Annyira terjed mindenhol és lehet minden egyes hírcsatornán hallani a jelenleg aktuális Zika-vírusról, néhol még meg is említik a Guillain-barré syndrome-t, mint tünetegyüttest, de érdekes még én egyetlen ...

Új év, új élet, és ezáltal új lehetőségek. 2014-es év végi fogalmamat ha nézem, akkor teljesült. Valaki azt mondta az éjféli koccintásnál 2014. december 31-én, hogy: "Jövőre ugyanitt, ugyanúgy". Mire bennem az első gondolat az volt, hogy: "Na azt biztos nem." A napok, hetek, hónapok teltek, és az illetővel, illetőkkel megromlott a kapcsolatom, így év végére valóban teljesült a fogadalmam, mely szerint "ugyanitt, ugyanúgy" nem teljesült. Úgyhogy óvatosan! :) 

Most Szilveszter napján semmi mást nem éreztem, csak nyugalmat. Ahogy láttam a közösségi oldalakon kiposztolt írásokat, képeket, én fekve az ágyamon élveztem a nap sütését, átjárjva a testem minden porcikáját. Nyugodt, meghitt relaxáció. Tudtam, hogy az év utolsó napja ...

Kedves Blog Olvasók,

Pontosan egy éve jelent meg az a cikk, melyet egy kedves, fiatal újságíró hölgy készített velem kapcsolatosan, és a betegséggel. Ezennel is köszönöm szépen, hogy felkeltette érdeklődését ez a ritka, ám súlyos betegség, valamint az akkori főnökömnek, hogy a cikk megszülethetett. Nekik hála, és a blogom írásának a közösségi oldalon lévő magyar zárt csoportot felkeresik a betegek, és próbálunk egymásnak segíteni. Ötletekkel, véleménnyel, orvos ajánlással, vagy akár kezelők ajánlásával. Vannak a csoportban inaktívak, és aktívabbak. Valaki csak olvasni mer, vannak, akik rendszeresen kommentálnak, írnak. Két emberre pedig igazán büszke is vagyok :) 

Köszönöm Nektek, hogy eddig is olvastatok, és ...

Megfigyeltem, hogy az emberek többségében csak azokat látják meg, amiket saját maguk meg akarnak látni. Kevesen figyelnek az apróbb jelekre, útmutatásokra. Még kevesebb azok száma, akik más kárán jobban okulnának, vagy tanulnának. 

Esetemben is nagyon sokszor megfigyelhető, hogy az ismerősök két táborra oszlanak. Az egyik, akinek a tudata csak addig jut el, hogy mennyi helyre sikerül eljutnom, miket csinálok, és ebből leszűri, összegzi magának, hogy nekem már semmi bajom. A másik, aki ugyan, ezeket nem állítja, de csak azt látja meg, hogy mekkora akaraterő lakozik bennem; és hogy mindig mosolygok. 

Sokszor mondom, hogy egy-egy mosoly mögött megannyi könny, küzdés lakozik. Az, ha valakinek a természete nyílt és nyitott; hamar és ...

Az akkut folyamat alatt, mely a szervezetemben lezajlódott nagyon örültem volna, ha a családom talál hasonló betegséggel rendelkező személyt. Ennek hiányában tudtam, hogy van egy közeli ismerős, aki akkor már egy éve a stroke áldozatává vált, és neki üzentem, hogy adjon tanácsot; Ő hogyan csinálta végig, lelkileg. Nyilván a két betegség nem egy és ugyanaz, ám ahogy a stroke esetén is lebénul az ember egyik fele, úgy a Guillain-barré syndrome esetén is bénulásról beszélünk. Ebben az egyben talán mondhatni hasonló. Megörültem, és nem hittem a szememnek, mikor az ismerősöm bejött személyesen. Beszélgettünk. Férfi lévén elmondta, hogy neki mi volt kellemetlen az egész története alatt, és azt is elmondta, hogyan épült fel idáig, ...

"Tanuld meg èrtèkelni azt amid van; mielőtt az èlet megtanít èrtèkelni azt amid volt..."

Elmondhatom, hogy az elmúlt egy hétben újra valahol a réginek éreztem magam. Volt egy fergeteges Zumba rendezvény, valamint szinte minden egyes nap találkoztam valakivel. Kicsit olyan pörgős-nyűzsgős hetet tudhatok magaménak, mint régen. Persze ez azzal is járt, hogy a hétvégén ismételten a pihenés kapott főszerepet. Megpróbáltam kitakarítani a szobám, amihez persze segítséget is kértem, és ami régen 1 órás volt, az most 4 órámba telt. Szép lassan a saját tempóban, ülve, ha pihenni akartam akkor pihentem. 

2014. Október 11-én a zumbás ismerőseim, oktatók szerveztek számomra egy jótékonysági party-t a gyógyulásom érdekében. 2015. Október 10-én Érden volt egy fergeteges nagy Zumba rendezvény, amire megbeszéltem a régi oktatómmal, ...

Az utolsó bejegyzésem óta eltelt bő 1 hónap. Hogy ez idő alatt mivel töltöttem az időmet? Leginkább újabb kihívások elé állítottam magam. Az elmúlt 1 év után úgy ítéltem meg, hogy nekem is jár a nyár, és ezzel együtt a nyaralás. Sikerült ismerősökkel elutaznom pár napra (többnyire mind az egészségügyben jártas szakemberek), és írhatnám, hogy élvezni a semmittevést, de közel se erről volt szó. Ezalatt a pár nap alatt is kihívások elé állítottam magam.

A tornák helyett megpróbáltam sokat sétálni, megpróbáltam bot nélkül menni, ingoványos és kevésbé ingoványos talajon. Kipróbáltam az úszást. Igen, ez nekem nagy szám, mert féltem a víztől. Tudtam úszni ezelőtt is, de nyilván más, ha újra kell csinálnod, és nem ...

Talán mondhatom, hogy...

Múlt heti nem túl barátságos oldalam bemutatása után, így csupán 2,5 hónap alatt és egy szutyok minőségű lábbelinek sem nevezhető valami után, az elmúlt két napban olyan mértékű "nyalást" kaptam, hogy már-már csöpögött a helyiség. Most mondhatnám, hogy "de legalább"..... az előzőhöz képest sokkal inkább cipőbb formája van számomra. Igaz, most még 1 napig nem hordhatom, és igazából ne nagyon fogdossam akárhogyan meg (még a végén szétesik itt hirtelen :)), csak maradjon úgy egy napig, biztos ami tuti....és természetesen ha bármi problémám van fordulhatok hozzá bizalommal, ami ugyebár a 2,5 hónap alatt elfogyott, így nincs, ahogy semmilyen hivatalos dokumentáció, hogy ez elkészült és kiadta. Tudom ...

Tavaly a fantasztikusnak hitt kapcsolatomban, amiről bebizonyosodott, hogy annyira azért még sem az, tervbe volt véve egy Állatkerti séta. Családostul, nővérestől, szülőstül, párostól. Azon héten már a László kórházban feküdtem az intenzíven, amikor is megüzentettem, hogy az akkori hétvégére tervezett kiruccanás elmarad részemről, ugyanis én fekszem....fekszem....és fekszem.... No hát mit tegyek, lusta voltam lebénultan felkelni és elmenni. :) 

Az idei évben Brigivel volt tervben, hogy a négy napos hosszú hétvégén gyerkőcének beígérjük, hogy elvisszük Őt a Fővárosi Állat- és Növénykertbe. Most majdnem mondhatnám, hogy na a két "egészséges", hiszen Briginek Myasthenia Gravisa, nekem ugyebár Guillain-barre syndrome-m van. ...